Olyan reális célokat igyekezett megállapítani az Európai Bizottság a Európai Unió következő tízéves átfogó gazdaságpolitikai stratégiájára (EU 2020) tett javaslatában, amelyek a mai tudással és eszközökkel, a tagországok mai hozzáállását is figyelembe véve elfogadhatók és megvalósíthatók - hangoztatta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatás- és szociálpolitikáért, valamint a társadalmi befogadásért felelős tagja csütörtökön Brüsszelben adott interjúban.
Kiemelte: a szerdán napvilágot látott anyag egyszerre egy tízéves távlati terv, amely a versenyképességről, a gazdasági és társadalmi átalakulásról szól, és a gazdasági válságból való kilábalás programja.
„Fontos volt jelezni azt, hogy van egy mély válság, egy, sokszor határozott döntéseket igénylő válságkezelés, de van egy vízió is: az Európai Bizottság, remélhetőleg az uniós tagországokat képviselő tanács későbbi egyetértésével, iránymutatást tud adni arról, hogy merre kell előrehaladni a válságkezelés során” - fogalmazott a magyar biztos. A program hitelességét segíti, ha látható, hogy ami le van írva, megvalósítható lesz - tette hozzá.
Az Európa 2020 stratégiára tett javaslat szerint „a növekedésért és a munkahelyteremtésért folytatott küzdelem megköveteli, hogy a legmagasabb politikai szinten vállaljunk felelősséget a stratégiáért, és abban minden európai szereplő közösen vegyen részt”. Az előrehaladást a javaslat szerint az unió öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra.
Az öt kiemelt uniós célkitűzés: a 20—64 évesek körében legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatás szintjét, az uniós GDP 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani, teljesíteni kell a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság javítására kitűzött célokat, az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, továbbá 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.
Andor László az interjúban megismételte azt a - nap folyamán az Európai Parlament szakbizottságában is kifejtett - álláspontját, hogy a bizottságnak határozott szándéka volt realistábbá tenni a programot elődjénél, a 2000-2010 időszakot felölelő, úgynevezett Lisszaboni Stratégiánál. Egyértelmű, hogy az előző stratégia tökéletlen volt, nem tudta teljes egészében megvalósítani a kitűzött célokat, de önmagában ez nem jelenti azt, hogy a célok hibásak lettek volna, illetve ne lett volna előrehaladás azok teljesítésére - emelte ki.
A mostani programnak szerinte különös hangsúlyt ad, hogy válságidőszakban készül. Ha most közömbösek az EU-tagországok kormányai a krízis szociális következményei iránt, ha most hagyják, hogy korlátlanul megnőjön a munkanélküliség, különösen az ifjúság körében, annak hosszú távú negatív következményei lesznek - mutatott rá a február elején hivatalba lépett biztos. Az EU 2020-nak ezzel együtt tovább kellett néznie, elsősorban azzal kell foglalkoznia, hogy mi az, amit tíz év alatt kell vagy lehet megvalósítani.
A kiindulási pont, hogy van egy példa nélküli gazdasági visszaesés, amelyből már kezd kilábalni az EU - fejtette ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank korábbi igazgatója. Az idén nő ugyan a gazdasági jövedelem, de ez nem jár együtt a foglalkoztatás bővülésével, ami azt jelenti, hogy a szociális következmények hosszabb távúak lehetnek. A javaslatot máris érő bírálatokra reagálva leszögezte: azt is átgondolták, hogyan viszonyul a koncepció a makrogazdasági kérdésekhez. Komoly teret kapott az anyagban emellett a pénzügyi szabályozás szükségessége.
Andor László megemlítette, hogy a dokumentum - amelynek jóváhagyása a tagországok állam- és kormányfői tanácsának feladata - még nem beszél arról, mennyit kell költeni egy-egy most kijelölt cél megvalósítására, hiszen az egyes országok helyzete eltérő.
Külön kiemelte, hogy a dokumentum a kutatásfejlesztésre fordítandó összegek határozott emelését irányozza elő.
Ami a portfóliójához tartozó szegénységcsökkentési célkitűzést illeti, a magyar biztos elmondta: az egységes szegénységi statisztikák alapján Európában 80 millió szegényt tartanak nyilván. Ez elfogadhatatlan szint, és ezt szeretné - a szóba jöhető eszközöket figyelembe véve, reális mértékben - negyedével csökkenteni az új stratégia.
(forrás: MTI)
